Te beadatnád magadnak azt az új védőoltást, amit egyetlen emberen próbáltak ki?
Vagy inkább úgy gondolod, elhamarkodott volna egyetlen eset alapján dönteni arról, hogy milyen?
Ha az utóbbira voksolunk is jelen esetben, könnyen lehet, hogy kevésbé feltűnő hétköznapi szituációkban természetesnek vesszük, hogy hasonló pontosságú becsléseket tegyünk.
Vagy inkább úgy gondolod, elhamarkodott volna egyetlen eset alapján dönteni arról, hogy milyen?
Ha az utóbbira voksolunk is jelen esetben, könnyen lehet, hogy kevésbé feltűnő hétköznapi szituációkban természetesnek vesszük, hogy hasonló pontosságú becsléseket tegyünk.
"Mindig rosszul nyomod a fogpasztát"
"Ennek a kapcsolatnak is rossz vége lett, azt hiszem egy épkézláb nő/férfi sincs a földön akivel járhatnék"
“Ismertem egy szőke nőt, aki nem tudott vezetni, tehát minden szőke nő rosszul vezet.”
"Ennek a kapcsolatnak is rossz vége lett, azt hiszem egy épkézláb nő/férfi sincs a földön akivel járhatnék"
“Ismertem egy szőke nőt, aki nem tudott vezetni, tehát minden szőke nő rosszul vezet.”
Ugye hallottuk már!
SOHA, MINDIG,
ÖRÖKRE, MINDEGYIK, MINDENKI ...
Sokunk által puffogtatott nagy szavak…
Párkapcsolatai vitáink visszatérő slágerei lehetnek a pl.
“Soha nem állsz ki mellettem a rosszakaróimmal szemben”,
“Mindig felhajtva hagyod a wc ülőkét”
típusú vádak amelyeket rendszerint a
“hogy mondhatsz ilyet, hiszen a múltkor is…” típusú szőrszálhasogatónak tűnő védekezés követ, hacsak nem visszatámadás ahelyett, hogy partnerünk megértené közlendőnk velejét.
Ha mi kapjuk a vádakat valószínűleg máris túlzónak érezzünk az általánosítást, még ha egyes esetekben jogos is lenne a vád.
Az érdemek figyelmen kívül hagyása ugyanis bánthatja a “vádlott” igazságérzetét, így jó eséllyel inkább visszatámadni fog, nem pedig átérezni a fájdalmunkat, pláne nem beismerni “bűneit” és változtatni.
Lehet hogy tudomásunk sincs róla, hogy a mi hétköznapi problémáink mögött is a fentiekhez hasonló ferdítés áll.
A jó hír, hogyha rájövünk jellemzően mivel kapcsolatban és milyen módon okoz galibát a nagy szavak hangoztatása az életünkben, egyebek mellett a parttalan szócsépléseknek, és az önmagunk fölösleges lehúzásának is elejét vehetjük.
Hogyan?
Két ilyen problémát mutatunk be és az is kiderül, hogyan kímélhetjük meg magunkat az apróságokból/ egyedi esetekből levont messzemenő következtetések okozta szenvedéstől.
>>1.) Kitti értelmes, ügyes nő. Folyamatosan képezi magát, igyekszik újabb és újabb dolgokat megtanulni munkája és a mindennapi élet során is. A bökkenő akkor van, amikor valami nem sikerül neki. Ez történt most vezetés kapcsán.
A friss jogosítvánnyal rendelkező Kittinek EGYSZER nem sikerül beparkolnia egy szűk helyre, és még kicsit el is kavarodik a városban, mire egyből az a gondolat fészkeli be magát a fejébe, hogy SOHA TÖBBÉ nem is fog sikerülni.
Ennek megfelelően évekig nem ül volánhoz, míg más ügyből kifolyólag pszichológushoz nem fordul.
Ekkor kiderül, hogy korábban hasonló mechanizmus szerint hagyott fel a nyelvtanulással, ugyanis egy vizsga közbeni leblokkolás után szent meggyőződéssel hitte, hogy SOHA nem fogja letenni a nyelvvizsgát, s annak ellenére nem próbálkozott többet, hogy korábban minden vágya volt, hogy tolmács lehessen.
Kitti problémája az, hogy egy-egy botlást nem csak egyedi esetnek tart, hanem messzemenő következtetést von le belőle.
>>2.) Zsolt nemrégiben zárt le EGY hosszú kapcsolatot. Csúnya vége lett, sok veszekedés, megcsalás, semmi olyan, amit bárki is kívánna magának. Zsolt meg van róla győződve, hogy MINDEN nő könnyűvérű, és soha az életben nem lesz már épkézláb kapcsolata, legfeljebb kalandozni fog.
Zsolt csalódott egy számára fontos nőben, s most a bolygó női népességéről gondolja azt, amire valójában csupán a volt barátnője adott okot.
MI A KÖZÖS BENNÜNK?
Kitti elhibázott valamit a vezetés során, ezért azt gondolja, hogy nem csak egy egyedi hiba volt, hanem a “vezetés-gén” hiányzik belőle
Zsolt csalódott egy nőben, ezért úgy véli, nem csak egy nő, hanem a világ összes nője megbízhatatlan.
Mindketten egy-egy egyedi eseményből vonnak le következtetést sokkal szélesebb körre, mint amiről valójában érdemi információjuk lehet.
Ezt nevezzük TÚLÁLTALÁNOSÍTÁSNAK, amely egy sokunk életét megkeserítő logikai bakugrás.
Itt nem az a baj, hogy ne lenne alapja a következtetésnek, mert alapja éppen van,
-tényleg nem sikerült akkor ott és kellő tapasztalattal beparkolnia Kittinek,
-tényleg megcsalta Zsoltot a barátnője,
csak az a túlzó, hogy az egyedi esetből varázsütésre szabályszerűség lett.
Karikírozva ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy: EGY barna hajú kisfiú nem adta át a helyet az öreg néninek a villamoson, tehát MINDEN barna gyerek csak magára fog gondolni ha rászorulót lát.
A HELYZET REÁLIS ÉRTÉKELÉSÉHEZ SEGÍTSÉGÜL HÍVHATJUK A TUDOMÁNYT!
Egy esetből jóformán semmilyen következtetést nem vonhatunk le egy szélesebb csoportra nézve, ehhez többek közt egy egynél jóval több esetből álló statisztika kell.
Ezért aztán ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy az egyedi eset szabályszerűségre utal-e vagy akár csak kivétel, arra van szükségünk, hogy több tapasztalatot gyűjtsünk:
“Ha ledob a ló, azonnal ülj vissza rá!”
Mi történik, amint Kitti és Zsolt felhagynak a túláltalánosítással?
Felismerve, hogy életük során sok esetben túlzó következtetéseket vontak le, igyekeznek következtetéseiket először kétkedéssel fogadni, és megvizsgálni, hány bizonyítékot találnak, ami alátámasztja, és hányat, ami cáfolja a hozott szabályt.
>> Kitti több olyan tényt vesz észre, ami a túláltalánosító következtetését cáfolja:
- sikeresen levizsgázott
- többször elboldogult már önállóan
- ha barátnőjének kell tanácsot adnia, ő is azt a nézetet vallja, hogy a vezetés egy olyan készség, amit gyakorolni kell, senki sem vezet azonnal tökéletesen
- mivel még új neki a dolog, folyamatosan van benne egy drukk, többek között emiatt hibázik, nem is csak a kezdeti ügyetlenkedés az oka.
Így megérti és át is érzi, hogy egy egyedi hibából túlzás következtetni a képességeink hiányára, és türelmet szavaz magának.
Újra gyakorolni kezd, célja ezúttal nem az azonnali tökéletes vezetés, csak a fejlődés. Eleve belekalkulálja, hogy lesznek hibák, így nem is lepődik meg, mikor azok bekövetkeznek. Hamarosan azon veszi észre magát, hogy eleve kevésbé izgul, így kevesebbet is hibázik. Ennek és a gyakorlásnak hála hamarosan kiderül, hogy mégis csak tud vezetni, olyannyira, hogy élvezi is.
>> Zsolt a túláltalánosítást félretéve
- észreveszi, hogy voltaképp most is fel tud sorolni pár nőt, akiket megbízhatónak lát, csak épp őket nem vette számításba eddig, mert nem tartotta őket potenciális partnernek pl. havernője, nővére, anyukája, legjobb barátjának felesége stb.
- Volt olyan barátnője is, aki hűséges volt, de vele más okból szakítottak.
- Rájön, hogy a föld női népességének igencsak kis szeletét ismeri, ehhez hozzájárul előítéletei miatti elutasító hozzáállása, ami ellehetetleníti, hogy olyan kapcsolatba kerüljön egy nővel, melyben egyáltalán kiderülhet, hogy az monogám-e.
- Végiggondolva saját szerepét a kapcsolat alakulásában észreveszi, hogy bár a barátnője nem jó eszközt választott, hogy kifejezze elégedetlenségét a kapcsolattal, de voltaképp volt mivel elégedetlennek lennie, hiszen Zsolt nem volt túl kompromisszumkész mikor a nő kifogásolt valamit.
- Barátnőjére korábban nem minden pasiját csalta meg, tehát már rá sem teljesen igaz, hogy született “megcsalós” lenne, nemhogy a világ többi nőjére.
Zsolt így egyelőre nem könyveli el használhatatlannak a többi nőt, és elhatározza, amíg nem tapasztal semmi rosszat, addig fokozatosan a bizalmába fogadja azt, aki szimpatikus neki. Pár hónapon belül egy új párkapcsolatba kezd, jóval kompromisszumkészebben és ezidáig elégedetten és boldogan.
