Ha minden igaz, előző bejegyzésünk alapján összegyűjtöttétek melyek azok a dolgok, amelyeket kár lenne kihagyni az életetekből. Azért, hogy ez ne legyen elérhetetlen távolságra, meghatározhattátok azt is, mit tehettek ezen a héten annak érdekében, hogy távlati céljaitokhoz egy kicsivel közelebb kerüljetek.
Nincs mese, most már a megvalósítás jön!
Viszont nehéz szembetűnő eredményeket elérni, ha az ember félúton elkedvetlenedik.
Márpedig sokunkra jellemző, hogy kisebb nagyobb eredményeinket leértékeljük vagy észre sem vesszük, így tévesen abban a hitben élhetünk, hogy reménytelen esetek vagyunk.
Nem szerénytelenség azonban elismerni, ha valóban átléptük önmagunk árnyékát! Ellenkezőleg: segít reálisan látni önmagunkat és motivál, hogy kitartóan ténykedjünk céljainkért. Épp ezért érdemes kicselezni azokat beidegződéseinket, amelyek hátráltatnak!
Önmotiváló ötletek:
Hogy ne feledkezzünk meg érdemeinkről, minden este írjuk össze, mi volt az a kihívás, amivel aznap sikeresen megküzdöttünk,
és írjunk mellé egy tulajdonságot, hogy milyen ember az, aki képes volt az adott feladat teljesítésére (így építve be énképünkbe a pozitív eredményeket, reálisabbá téve azt.)
Ha a nap során elértünk egy talán aprónak tűnő, de számunkra fontos eredményt, jutalmazzuk meg magunkat, valami olyannal ami számunkra örömet okoz (lehet ez egy finom vacsora, jó film, séta a hóban/latyakban stb.) (Így eljárni nemcsak, hogy igazságos magunkkal szemben, hanem hasznos is, ugyanis a jövőben nagyobb eséllyel fogunk hasonlóan fellépni ennek eredménye képpen.)
Érdemes lehet a jutalmakból is listát írni, amihez visszanyúlhatunk ha hirtelen nem jutna eszünkbe semmi.
Adhatunk magunknak nagyobb erőfeszítést igénylő célelérésért nagyobb jutalmat.
A feladatok nehézségi értékét és a jutalmak nagyságát szintén előre rögzíthetjük a listánkon pl. számokat rendelve mindkettőhöz.
Jó odafigyelni arra is, hogy ha csak tehetjük közvetlenül a feladat elvégzése után jutalmazzuk meg magunkat.
Önmagunk jutalmazása tanuláselméleti alapelveken és kísérleteken nyugszik...
