Pszichorendelés

Újra meg újra hasonló helyzetben találod magad? Szakítsd meg az ördögi kört!

Érdekes kérdések, érthető magyarázatok, hatékony módszerek - Böhönyey Márta és Tóth Melinda pszichológusoktól.

Időpontkérés egyéni, páros vagy csoportos ülésekre:
(a Kosztolányi Dezső tér, a Deák tér és a Nyugati közelében)

Friss topikok

Címkék

18 (1) 1961 (1) abúzus (1) advent (1) agresszió (1) ajándék (1) alapelv (1) áldozat (1) áldozathibáztatás (1) alkalmazkodás (1) asszertív (2) asszertivitás (1) autonómia (1) bántalmazottság (1) barát (2) behódolás (1) betegség (1) bizalmatlanság (1) bizalom (2) boldogság (3) bosszú (1) bukás (1) bulvárpszichológia (1) bűnbak (1) bűnbakképzés (1) büntetés (1) bűntudat (2) cél (4) címkézés (1) claustrophobia (1) coping (1) coping card (1) csalódás (1) csődtömeg (1) csökkentértékűség (1) csőlátás (1) csoport (1) csoportterápia (2) csoport ereje (1) depresszió (1) depriváció (1) dicsekvés (1) Disznó-öböl (1) döntés (1) dopamin (1) egészség (1) egyetemes igazság (1) elégedettség (1) elégtelen önkontroll önfegyelem séma (1) elfogadás (1) elhagyatottság (1) elidegenedés (1) elismerés (1) elismerés hajszolás (1) elkényeztetés (1) elkerülés (1) elkövető (1) elmélet (1) előadás (1) első szerelem (1) elszigeteltség (1) emlék (1) emlékbetörések (1) emlékezet (1) empátia (1) érdem (1) éretlenség (1) erőszak (1) érvek (1) érzelem (1) érzelmi kitörés (1) ész (1) extraverzió (1) fegyelmezetlenség (1) fekete-fehér gondolkodás (1) feldolgozás (1) félelem (3) felelősség (2) feljogosítottság (1) félreértés (1) feniletilamin (1) ferdítés (1) fiatal (1) frenológia (1) frusztráció (1) függés (1) gondolatolvasás (1) gondolkodási csűrcsavar (4) gondoskodás (1) grandiozicitás (1) güzü (1) gyakorlat (14) gyermek (1) gyógyszer (1) gyógyulás (2) hibás (2) hibáztatás (1) hit (1) hitvallás (1) hogyan (1) hogyan döntsünk jól (1) Hufnágel Pisti (1) húsvét (1) identitás (1) ideológia (1) időzítés (1) igazi (1) illúzió (1) imaginció (1) inkompetencia (1) instabilitás (1) introverzió (1) intuíció (1) irányítás (1) ismeretterjesztés (1) jogok (2) jósnő (1) józan szív (1) jutalom (1) kamasz (1) kaméleon (1) kapcsolat (3) karácsony (1) karácsonyfóbia (1) katasztrófa (1) katasztrofizálás (1) kell (1) kellene (1) kell és kellene állítások (1) kémia (1) Kennedy (1) képzelet (1) kezelés (7) kihasználás (1) kihívás (1) királyság (1) kitartás (4) kíváncsiság (1) kivételezés (1) ki ha én nem (1) kliens (1) kognitív terápia (1) kókler (1) komfortzóna (1) kommunikáció (7) kompetencia (1) konfliktuskerülés (1) könyv (1) kör (1) kötelékfóbia (2) kudarc (2) kudarckerülő (1) kudarcraítéltség (1) különbözőség (1) különlegesség (1) lélek (2) lelki egészség (2) linkség (1) lista (1) logikai bakugrás (8) logikai torzítás (8) lúzer (1) magabiztosság (1) magány (1) magunkra vétel (2) megbélyegzés (1) megérdemlem (1) megközdés (1) megküzdés (3) megküzdő viselkedés kártya (1) megoldás (1) megvalósítás (1) megvilágosodás (1) megvonás (1) menőség (1) mérgező (1) miért (1) milyen (1) minőség (1) mintha viselkedés (1) mi lett volna ha (1) módszer (1) motiváció (1) nagymenő (1) nagyzolás (1) nélkülözés (1) nemi erőszak (1) nemi különbségeg (1) nem élhetek nélküle (1) nem mind arany ami fénylik (1) nem szeret (1) nevelés (4) noradrenalin (1) normális (1) olvasás (1) önállóság (1) önállótlanság (1) önbeteljesítő jóslat (2) önbizalom (8) önérvényesítés (1) önfegyelem (1) önfeláldozás (1) önismeret (1) önkifejezés (1) önkontroll (1) önmegvalósítás (2) önsorsrontó (1) optimizmus (2) ördögi kör (4) öröm (1) összefonódottság (1) őszinteség (1) overthinking (1) oxitocin (1) párkapcsolat (5) párterápia (1) példakép (1) pesszimizmus (2) poszttraumás stressz betegség (1) poszt traumás stressz zavar (1) pozitív életszemlélet (1) pozitív gondolkodás (1) pozitív pszichológia (1) probléma (1) pszichiátra (1) pszichológia (50) pszichológus (16) pszichológus naplója (4) PTSD (1) rajongás (1) rák (2) reakció (1) realizmus (1) remény (7) reménytelen eset (1) rémkép (1) rendszer (1) rossz politikai döntés (1) séma (22) sérülékenység (1) sérülés (1) shopaholizmus (1) siker (4) sorozat (1) sors (2) spirál (1) stop (1) szabadság (1) szabad önkifejezés (1) szakítás (1) szégyen (1) szelektív észlelés (1) szélsőség (1) szélsőséges gondolkodás (1) személyiség (1) személyiségfejlődés (1) szerelem (6) szerénység (1) szeret (1) szeretet (6) szétszórtság (1) szexuális zaklatás (1) szexuális zavar (1) szív (1) szociálpszichológia (1) szorongás (1) sztárpszichológus (1) sztereotípia (2) szükséglet (2) szükségletek (1) szülő (2) tanulás (1) tanult leleményesség (1) tanult tehetetlenség (1) társfüggés (1) terápia (2) terápiás mézeshetek (1) terror (1) terroristák (1) terrorizmus (1) test (2) test és lélek (1) teszt (2) teszteredmény (1) tévhit (2) tévhitek (2) tévút (1) tipp (1) típusok (1) titoktartás (1) tortadiagram (1) trauma (2) trükk (1) tudomány (2) tulajdonság (1) túláltalánosítás (2) túlgondolás (1) túlkompenzálás (2) túlszerénység (1) ufó (1) újévi fogadalom (1) újjászületés (1) újra meg újra (1) ünnep (1) utánzás (1) valakivé válni (1) válás (1) valóságpróba (1) változás (1) vazopresszin (1) védelem (1) vége (1) veszély (2) veszélyek (1) veszélyeztetettség (1) vezérsóvárgás (1) videó (1) világ közepe (1) VIP (1) visszaesés (1) viszonyítás (1) vonzalom (3) zaklatás (1) Címkefelhő

Feedek

A trollkodás pszichológiája

2014.04.07. 11:30 | pszichorendelés | 19 komment

“Remélem, nem vagyok trollakodó!”

 

Ez meg mi? Troll köpött a levesedbe? Netán Te magad vagy a köpködő troll?

 

A blogbejegyzések alatti bántó megjegyzések - mi több nem ritkán kisregények - gazdái sokszor fantázianevek mögött bújkálnak.

 

De kik ők valójában? Mi mozgatja őket?

És legfőképp hogyan trolltalanítsunk?

 

Íme a szakértői vélemény:

TROLL1.jpg

Miért pont a trollkodás?

 

  1. Mindenki könnyebben mond rosszat valakiről, ha az nincs a szobában, hiszen senki sem szereti, ha visszanyal a fagyi.

  2. Az internet ideális közeget biztosít ahhoz hogy kilétünk kitudódása nélkül tegyünk rosszindulatú megjegyzéseket.

 

A másik háta mögött időnként mindenki beszél, az internetet adta lehetőségekkel mindenki élhet, mégsem lesz mindenkiből troll. Mi a közös azokban, akik hajlamosak trollként kommentelni?

 

A TROLLOK VALÓDI ARCA

troll arc.jpg

A tudományos kutatások tanúsága szerint a trollkodókban az alábbi 4 vonás a közös:

 

  1. szadizmus: a trollnak örömöt okoz a másik megalázása, leszólása, sértegetése, provokálása stb.

  2. nárcizmus: a trollok általában úgy nyilatkoznak, mintha az objektív igazság tudói lennének, ellenvéleményt nem tűrnek, arra érdemben nem reagálnak, pökhendi erőszakossággal sulykolják igazukat

  3. machiavellizmus: a trollokat gátlástalanság jellemzi, nem ódzkodnak semmilyen bántó, személyeskedő, oda nem illő szövegtől, céljuk elérésében semmi sem akadályozza őket

  4. antiszocialitás: a trollok nem élik bele magukat a másik helyzetébe, nem éreznek lelkiismeret- furdalást, nem gondolkoznak azon, hogy nekik hogy esne, ha pl. érdekesnek, építő jellegűnek szánt írásukat gondolkodás nélkül lehordanák. Ezzel együtt lehetnek akár jó modorú, vonzó és spontán személyiségek is, nem feltétlen hülyeség amit írnak, inkább az empátia teljes hiányával van problémájuk. Jellemzi őket, hogy hamar elunják magukat az életben, ezért kell valami impulzus (pl. a trollkodást lehetővé tevő írás/ kép), mely újra “lelket önt” beléjük -legalábbis átmenetileg.

 

Ezek a kutatások inkább a trollok viselkedéséről szólnak, de a troll is ember, nyilván olyat csinál, amely valamilyen szempontból jó neki. Lássuk, mi motiválhat troll- viselkedésre!

 

MI A JÓ A TROLLKODÁSBAN?

 

JÓ, HOGY MEGVEREGETIK A VÁLLAM!

 

Elképzelhető, hogy azért trollkodunk, mert vágyunk egy konkrét valaki vagy legalábbis egy anonim olvasó elismerésére. Hogy pl. okosnak, tájékozottnak, érdekesnek lássanak, olyasvalakinek, akinek van saját véleménye.

 

Ha így van, gondoljunk bele, hogy mennyire kapjuk meg ezt a valós életünkben?

Szüleink elismertek?

Mostani környezetünk elismer?

Mit tehetnénk, hogy az anonim kommentelő elismerése helyett valós emberek tiszteletét kapjuk?

És főként mit tehetnénk, hogy saját magunk tiszteletét elnyerjük?

 

JÓ, HOGY VAN HOVÁ TARTOZNOM!

 

Ellenvéleményünk hatására mondjuk hárman velünk együtt, ketten ellenünk hőbörögnek. Remek! Máris úgy érezhetjük, hogy van egy csapatunk, van egy közös ügyünk, és ezért harcolunk az ellenállókkal szemben, összetartón.

 

Ez viszont csak egy percekig tartó illúzió, nem a valóság. Min lenne érdemes változtatni a mindennapjainkban ahhoz, hogy úgy érezzük, tartozunk valahova?

 

JÓ, HOGY BÜSZKE LEHETEK MAGAMRA!

 

Előfordulhat, hogy nem csak annak örülünk, hogy van olyan is, akinek tetszik, amit írtunk, hanem mindezektől függetlenül nekünk magunknak büszkeség, hogy ilyen jól sikerült megmondanunk a frankót. Egy eltalált komment megírása után valahogy értékesebbnek érezzük magunkat.

 

Kérdés viszont, hogy ezt miért kell bizonygatunk, és világgá kürtölnünk? Vadidegeneknek, akik ráadásul fél perc alatt átfutják alaposan átgondolt és megfogalmazott irományunkat... Hogyan kellene élnünk/ gondolkodnunk ahhoz, hogy kommentek ide vagy oda, értékesnek érezzük magunkat?

 

JÓ, HOGY MÁSOK FÖLÉ KEREKEDHETEK!

 

Élvezhetjük azt is, hogy felébe kerekedünk másoknak, mi győzünk, mi vezetünk másokat.

 

Ez esetben kérdés, hogy miért mások jelentik a legfőbb viszonyítási alapot, miért nem a saját céljaink.

A mindenkinél jobbnak levéssel az a baj, hogy csupán illúzió:

-egyrészt mert elérhetetlen (mindig lesz feljebb és lejjebb is),

-másrészt mert önmagában az, hogy xy-nál jobb, még senkit nem tett boldoggá.

 

Valós sikerélménnyel kecsegtet viszont, ha olyan tevékenységekkel töltjük az időnket, amelyek anélkül is elégedetté tesznek, hogy méricskélnünk kellene, kinél miben vagyunk jobbak vagy éppen rosszabbak.

 

JÓ, HOGY HELYREIGAZÍTHATOM A PONTATLANOKAT!

 

Ha azért trollkodunk, hogy ne hangozzék el a világban tökéletlen állítás, érdemes mérlegelnünk, hogy nem vagyunk-e túlzottan is szigorúak, könyörtelenek, nem csak egy- egy bejegyzés írójával, hanem magunkkal és életünk szereplőivel szemben is.

Az emberi produktumok ritkán tökéletesek, mi több emberi mivoltunkba bele van kódolva valamekkora hibaszázalék (arról nem beszélve, hogy a gépek is el szoktak romlani).

 

Pl. akkor is lehet egy írásban jó gondolat, ha van benne 2 helyesírási hiba is.

Kérdés, hogy nem lenne-e érdemesebb elgondolkozni az olvasottakon, mint megjegyezni, hogy valahol rövid az “i” hosszú helyett.

Ugyanígy az életünkben: nem lenne jobb meglátni és méltányolni a pozitívumokat, mint szűrni a hibákra, és szapulni magunkat, ha 100 helyett csak 90 százalékot nyújtottunk aznap?

 

JÓ, HOGY IGAZSÁGOT TEHETEK!

 

Idegesíthet, hogy “dehát ez nem így van!”, sürgető érzés vehet rajtunk erőt, hogy helyrerakjuk azt, aki “rosszat” gondol, s végre “igazságot” tegyünk. Márpedig akivel nem értünk egyet, annak büntetés jár - gondolhatjuk.

 

No de mióta érezzük, hogy legalább virtuális kezünknek folyton készenlétben kell lennie, hogy lesújtson arra, aki szerintünk nem jót mond?

Emlékezzünk vissza, velünk mennyire voltak lazák vagy merevek szüleink, amikor teljesítményünket, kisebb-nagyobb hibázásainkat, ügyetlenségeinket, baklövéseinket értékelték? Mérlegelték a szándékot is vagy csak a hibára figyeltek? Nem követte-e az érdemeltnél nagyobb megtorlás az apró-cseprő vétkeinket? Milyen érzés volt a gyermeküknek lenni?

Akarunk ilyen “szülei” lenni kommentjeink olvasójának?

De az is elég, ha csak magunkra gondolunk: nem lenne jobb rugalmasabbnak, felszabadultabbnak lenni, ahelyett, hogy folyton azt figyelnénk, ki mit vét, és sietnénk a körmére nézni?

 

Ezek talán a leggyakoribb okok a trollkodás hátterében. Ezek közül egy vagy több, vagy egy fel nem sorolt indok is hajthat, embere válogatja.

Ami viszont mindezekben közös:

 

A TROLLKODÁS = FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ

 

Általában tudattalanul azért trollkodunk, mert a való életben hiányzik valami. A hiány pedig fájó.

látszat kemény.jpg

A kellemetlen érzéseket senki nem szereti átélni, így sokak “bevált” stratégiája, hogy homokba dugják a fejüket. Ezzel elkerülik ugyan, hogy szembesüljenek kellemetlen érzéseikkel, de valódi megoldás nem születik problémáikra, ellenben napolódik annak megoldása. Végtére is magunk alatt vágjuk a fát, ha halogatunk.

A trollkodás nagyon cseles, mert még úgy is érezhetjük, hogy csináltunk valamit. De nem.

Inkább olyan ez, mint mikor valaki bánatában, figyelemelterelés gyanánt eszik/ alkoholizál stb.

 

Ami azt illeti, aki teljes életet él, (ami nem összetévesztendő a tökéletessel) jól érzi magát a bőrében, az nemigen érez késztetést trollkodni.

Lehet ugyan, hogy néha felhúzza magát az olvasottakon, és dühödten odaír valamit a cikk alá vagy nyugodtan kifejti ellenérveit, de soha nem az a célja, hogy megbántsa, megalázza a másikat vagy statuálja saját felsőbbrendűségét, esetleg hogy simán csak ellenkezzen. Egyszerűen azért, mert nincs rá szüksége, köszöni, jól van.

 

Ezt könnyen le is ellenőrizhetjük: gondoljunk bele, hogy ha most jönne az aranyhal, mit kívánnánk, miket változtasson az életünkön. Ha mindent megkapnánk, amit szeretnénk, ugyanennyi időt töltenénk trollként? Vagy valami egészen mással foglalkoznánk?

 

Mik lennének a kívánságaink? Elérhetjük ezeket, vagy legalábbis ezek egy részét saját erőnkből, aranyhal nélkül is? Mit tehetnénk érte a trollkodás alól felszabadított óráinkban?

 

És végezetül… SEGÍTSÉG TROLLTÁMADÁS! HOGYAN REAGÁLJUNK?

 

- Bántó?- Hogyan ne vegyük magunkra, amit a troll mond!

 

A troll kommentje nem nekünk szól, hisz a troll nem ismer, illetve nem is írásunknak (sokszor nem is függ össze vele), csak az ellenkezésnek.

 

Ha hisszük azt, amit leírtunk, ha tetszik az a kép, amit posztoltunk, miért számítana, hogy egy vadidegen, aki ráadásul kedvét leli a céltalan hadakozásban, mit gondol róla?

 

A troll nem az anyánk/párunk/életünk fontos szereplője/szóba hozott témánk szakértője, csak egy neten elharapózó jelenség képviselője. Viselkedését sem mi váltjuk ki, kritikája és annak formája sem rólunk szól, hanem lelki problémák és technikai lehetőségek találkozásáról.

 

Ha viszont egy troll kapcsán is olyan intenzitással érzünk szégyent, kételyt stb., mintha egy fontos ember utasítaná el egész személyünket, az már fontos információ lehet saját magunkról. Ha pl. egy apró kritikára az a gyermekkori érzés kapcsol be, amit akkor éreztünk, mikor anyánk megvonta a szeretét, csak azért, mert 4-es lett a dolgozatunk, akkor ezt az élményt még nem dolgoztuk fel, és beidegződésként kapcsol be, hogy értéktelenek vagyunk, amint hozzánk szól egy troll.

 

Ha úgy látjuk, hogy az indokoltnál érzékenyebben reagálunk a trollkommentekre, érdemes lehet szakembert felkeresni, aki segít elsajátítani, hogyan kell a valóságra reagálni ahelyett, hogy régi helyzeteket élnénk át újra.

 

Reméljük ezen a ponton megnyugtattuk azokat a trollokat, akik azt hitték, hogy csak nekik javasoljuk a pszichológust, várjuk továbbá az “ezek szerint mindenki menjen pszichológushoz, valamiből a pszichomókusnak is élnie kell” típusú hozzászólásokat:D

 

- Ennek meg mi baja? - A trolltól empátiát várunk, legyünk hát mi is empatikusak - saját érdekünkben is!

 

Nem értjük, miért ilyen érzéketlen a troll, miért nem gondol bele abba, hogy megbánthat minket.

 

Gondoljunk bele mi az ő helyzetébe: ahogy a 2-es pontban bemutattuk, a troll valószínűleg nem egy életével elégedett valaki. Nem rosszindulat, hanem boldogtalanság szüli a viselkedését. Ha rosszindulatú is a megjegyzése, az csak a tünet, a probléma gyökere az elégedetlen ember.

 

Ha ebbe belegondolunk, azon kívül, hogy fejlődik az empátiánk, máris okafogyottá válik szégyenünk, kétkedésünk, haragunk stb. Miért húznánk fel magunkat valakin, akiből saját bánata beszél? Miért vennénk magunkra a kritikáját, ha nem is rólunk árulkodik?

 

- Mit tehetnék?- Ne etesd a trollt!

 

A fentieken túl pedig tarthatjuk magunkat a már sok helyen olvasható javaslathoz: ne etesd a trollt! Hiszen a troll ott trollkodik, ahol célt ér, és sikeresen felhúzza a másikat. Ha nem reagálunk, nem fogunk jó célpontnak tűnni!

TROLL 2.jpg

A téma kapcsán szeretettel várjuk minden kedves troll és nem troll kérdését, hozzászólását!:)



A bejegyzés trackback címe:

https://pszichorendeles.blog.hu/api/trackback/id/tr15974426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sadist 2014.04.08. 00:48:06

Néha kell trollkodni egy kicsit, főleg akkor, ha az embernek amúgy teljesen rendben van az élete. Mint amikor Hans Zimmer után hallgatsz egy kis heavy metalt vagy hardcore-t, vagy minden este ötfogásos vacsorát fogyasztasz válogatott borokkal, de a hétvégén végre ehetsz egy jó krumpli paprikást és ihatsz mellé egy nagy korsó sört.

Slipping_Beauty 2014.04.08. 00:55:11

És nincs is hozzászólás! :D (Az enyémen kívül. :))

a nemzet fogatlan provokátora 2014.04.08. 01:24:00

Egyébként honnan jön ez a kifejezés? van esetleg más jelentése is a szónak? Mintha a tengeri olajplatformoknak lett volna ez a neve..

Ciklon Bé importör 2014.04.08. 01:40:14

Az egesz iras egy nagy szar, ertelmetlen hablaty, en meg sosem talalkoztam ilyen trolal. Raadasul tul hosszu.

kvadrillio 2014.04.08. 06:04:23

nu, aki a trollokat bánccsa, AZ AZ IGAZI TROLL !!!! :o)

kvadrillio 2014.04.08. 06:17:26

A TROLL, AKKOR ROBBAN BELE EGY FÓRUMBA, BLOGBA, HA UNJA A TUDÁLÉKOS, BELTERJES, MAGUKAT VÉLEMÉNYFORMÁLÓKNAK GONDOLÓ ESZMEFUTTATÁSOKAT. EZEKET ZÁRT FÓRUMOKBA KELLENE ELKÜLÖNÍTENI. SZTEM AZ ÁTLAGNÁL SOKKAL MAGASABB EQ-VAL RENDELKEZNEK ÉS SZÉLESEBBKÖRŰ AZ ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÜK, MINT, HOGY EGY TÉMÁNÁL BESÜLJENEK, AZON RÁGÓDJANAK. VALAMINT SOKKAL GYORSABB ÁTLÁTÓ KÉPESSÉGGEL RENDELKEZNEK, ÉS AMI A LÉNYEG, SOKKAL KEVÉSBÉ BEFOLYÁSOLHATÓAK ! :)

látjátok feleim szümtükkel 2014.04.08. 06:51:11

Namost ez a poszt a trollokról, vagy a trollokat olvasó, "szerencsétlen" kommentelőkről szól?

chinpokomon 2014.04.08. 07:40:41

@látjátok feleim szümtükkel: Is-is. A lényeg, hogy ezek szerint mindenki menjen pszichológushoz, valamiből a pszichomókusnak is élnie kell.

Jock Ewing 2014.04.08. 07:55:42

A trollok trollibusszal utaznak.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2014.04.08. 08:57:58

Kicsit olyan ez a bejegyzés, mintha az erőszaktevőket mentegetné, hogy biztos sivár az életük.

Lehet, de engem kurvára nem érdekel. Nem akarom megérteni őket, nem akarok mélyanalízisen alapuló, gondosan formált válaszokkal segíteni nekik a lelki felépülésben. Nem érdekel, hogy kicsi a pöcsük, vagy beszóltak nekik a 11. c-ben.

Elmegy a kurva anyjába a troll, esetleg akkor jöjjön vissza, ha egyébként öröm olvasni az élvezetes stílusban előadott trollkodását!

Azzal a résszel meg nem igazán tudok mit kezdeni, ahol arról írsz, hogy a kommentelésben kialakult 3 a 2 ellen helyzet csak pótlék, és egy komment - legyen bármilyen jó - nem valós eredmény, valamint valódi elismerést nem kap érte az ember.

Mintha a 90-es években olvasnék valamit, ami élesen elválasztja a "virtuális világ" történéseit a "valódi" történésektől. Lehet, hogy sokan csak a nick-em ismerik (vagy azt sem), mint ahogy én is egy kezemen meg tudom számolni, hogy a blog.hu olvasói közül kinek ismerem a valódi identitását. Viszont van legalább két tucat (ha nem több) blogoló, kommentelő ember, akinek a tevékenységét elismerem, akár nagyra is tartom. Vagy ha más nem, legalább a kitartását és integritását elismerem (wmiki, szevasz!).

Egy odavetett "+1", vagy "ezt jól megmondtad, tesó", vagy "lol", vagy "ezen behaltam", vagy épp egy lájk pontosan azért valós és értékes visszajelzés, mert senki nem kötelezi a másikat arra, hogy bármilyen visszajelzéssel vesződjön, főleg pozitívval. Ha személyesen beszélsz valakivel, akkor a kommunikáció ezer eszközével folyamatosan megy az oda-vissza megerősítés, egy bólogatás, egy mosoly... ezen túl szinte kötelességednek érzed, hogy a másikat szavakkal is biztosítsd az egyetértésedről, a figyelmedről. Ezek nélkül "tartalmasan hallgatni" és "szavak nélkül is érteni egymást" csak régi ismerősök, házastársak, sokat látott nagyszülők, székely bácsikák, meg a hortobágyi juhászok tudnak csak. A legtöbb kommunikációs helyzetünk viszont nem velük zajlik, és székely bácsikák sem leszünk sose'.

Tehát az internetes visszajelzés kényszer nélküli - ezért már egy kevés is sokat ér.

belekotty 2014.04.08. 10:07:31

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: "Vagy ha más nem, legalább a kitartását és integritását elismerem (wmiki, szevasz!). "
- Hmm.. szóval a bolondot is el kell ismernünk. Vagy az analfabétát aki tudományos kérdésekben akarja osztani az észt.

forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=8&t=239

" Miért párolog el a víz?
Szerző Üzenet
wmiki

Csatlakozott: 2010.08.18. 20:58
Hozzászólások: 153

Hozzászólás Miért párolog el a víz? #7780
Azt már megállapították itt a fórumon, hogy a tudomány sosem téved.
És nyilván mindent tud a világról.

Engem most az érdekelne, hogy egy 20 C fokos szobában (vagy az 1-2 Co szabadban) miért párolog el a víz? a szent könyvek szerint az csak 100 Co felett lesz légnemű.
akkor hova tűnik?"

sas70 2014.04.08. 10:16:51

@belekotty: Kivonódik belüle a zoxigén és elszáll.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.04.08. 10:46:14

@belekotty:

"Hmm.. szóval a bolondot is el kell ismernünk. Vagy az analfabétát aki tudományos kérdésekben akarja osztani az észt."

Nem feltétlenül, de wmiki külön kategória, kategóriájának egyetlen, ámde tökéletes képviselője. Ha nem is hungarikum, minimum nemzeti kincs.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2014.04.08. 13:15:35

@belekotty: Azért azt el kell ismerned, hogy évek óta in character van, az azért nem semmi! :) Ráadásul tudod, hogy ahol csak megjelenik, ott egy új fejezet kezdődik a kommentelésben. Hányan képesek még erre?

Felépített egy brandet! :)

csakférfi 2014.04.08. 21:59:53

Reméljük ezen a ponton megnyugtattuk azokat a trollokat, akik azt hitték, hogy csak nekik javasoljuk a pszichológust, várjuk továbbá az “ezek szerint mindenki menjen pszichológushoz, valamiből a pszichomókusnak is élnie kell” típusú hozzászólásokat:D-----------
Ezt a kifejezést előszeretettel használom a "modernkori papokra" mint gúnyos kifejezést .
A poszt jó egyébként ha azt szabom feltételnek hogy a posztok gépiesen a tudományosságra alapozott támadhatatlan igazságot közvetítik.

sajnos nem így van ugyanis a poszt mint pszichológusi véleményt fogalmaz meg ami sokszor irreális,azaz hazug,nem életszerű.
Viszont ha azt szabom feltételül hogy a poszt is ember aki valamilyen gondolkodási séma szerint gondolkodik akkor ez a poszt rossz.hiszen ez a séma az hogy csak a velünk egyező vélemény nem troll.Minden más igen.persze írhatnék a pszichomókus helyett más fánn élő négy végtaggal rendelkező állatot is ,de azt már túlzónak találnám.
Emlékezzünk vissza, velünk mennyire voltak lazák vagy merevek szüleink, amikor teljesítményünket, kisebb-nagyobb hibázásainkat, ügyetlenségeinket, baklövéseinket értékelték? Mérlegelték a szándékot is vagy csak a hibára figyeltek? Nem követte-e az érdemeltnél nagyobb megtorlás az apró-cseprő vétkeinket? Milyen érzés volt a gyermeküknek lenni?
jó és rossz.mégis felneveltek tanítattak és otthont biztosítottak .Ezért tisztelettel adózunk nekik.
nem úgy a "papoknak".Akik azt sugallják hogy a szülői félrenevelés eredménye mindig a torz személyiség fejlődés.vagyis ha troll vagyok akkor a szüleimben kell keresni a hibát és az ő nevelésükben.Mivel én magam normálisnak hiszem a trollkodás miatt.Másokat pedig hazugnak és csalónak.
Ha viszont nem tisztelem a "pszichomókusokat" a szüleim intelmeit elfogadom normálisnak akkor a tudománynak mondok ellent a logika szabályai szerint.
A gondolkodás alapelvei:
1.) Azonosság elve: minden dolog azonos önmagával (A=A)

2.) Ellentmondásmentesség elve: semmi sem lehet azonos a neki ellentmondó dologgal (A nem lehet azonos nem A-val)

3.) Kizárt harmadik elve: két ellentmondó dolog között nincs harmadik lehetőség (A és nem A közül csak az egyik lehet igaz)
4.) Az indirekt bizonyítás elve: ha egy állítás ellentétéről bebizonyítható, hogy ellentmondásra vezet, akkor az eredeti állítás igaz
Bizonyítsd be tisztelt poszt hogy igazad van.
Kérlek!

csakférfi 2014.04.09. 22:16:52

 Sigmund Freud pszichodinamikus személyiségelmélete

Én (ego)
 valóságelvnek megfelelően kell működnie=ha az azonnali feszültségcsökkentésnek nincsen biztonságos lehetősége a vágyteljesítést el kell halasztanunk
A legtöbb egofunkció a tudathoz, tudatelőtteshez kötött

Az ösztönén által képviselt örömelv
én által képviselt realitáselv
 konfliktus
Felettes én
 szülői és társadalmi értékeke, a nevelés során alakul
 tágabb társadalom által is képviselt értékeket
 nevelés során két alrendszer :
az énideál :amilyen a személy lenni szeretne
lelkiismeret: helytelen viselkedés szabályai a szülői tiltások, helytelenített viselkedések által helytelen viselkedésünk büntetése a bűntudat
Ez a hazugság.Mivel az ösztön én nem az örömökre törekszik.Fejtsd meg ezen állításomat "nagyokos"!
Ezért vagyok troll,mivel a gondolkodási séma miatt nem keveredek ellentmondásba.Tehát Ha Freud hazudik akkor ez az egész pszichológia (lélekgyógyászat ) illúzió.Mivel az ösztönén eredete nem ismert senki számára vagyis hát a modern tudomány nem találta még meg.
Azért van az emberekben konfliktus mert elhiszik az amit Freud leír és ez a blog.
Az ösztönén által képviselt örömelv
én által képviselt realitáselv
 konfliktus
Mivel mindenki a saját belső feszültségét igyekszik oldani.Ezt feltételezte az "atya"
Te meg Mr,pszihorendelés papolsz tudományosnak beállított magyarázatokat.A depresszióra többféle gyógyszert írhatsz.Általában nem válik be az első még több követi.Ez a "javasasszony "kategória.A nővérem egy éve folyamatosan szedi.Semmi siker.Egyébként már nagymama korú.És ez csak egy "betegség",Még rengeteget ki fogtok találni.
Esetleg írhatnál föl némi gyógyszert a belső feszültségeim levezetésére.Hogy nálad az a feszültség elmúljon :-ha nem írok elég gyógyszert fel az idén, nem mehetünk családilag Hawai.-ra nyaralni.
Ja még valami nem jókedvében fordul senki pszichiáterhez.
Így én sem jókedvemben trollkodok.
Csak megfogadtam a szüleim intését.-ne hazudj.
Te nem.
Részemről nem kívánok többet "belerúgni" az egódba.
majd megteszi a "felettes én".Ha még nem felejtetted el a nagy pénzhajhászás közben az orvosi esküdet.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.04.09. 23:14:40

@csakférfi:

"3.) Kizárt harmadik elve: két ellentmondó dolog között nincs harmadik lehetőség (A és nem A közül csak az egyik lehet igaz)
4.) Az indirekt bizonyítás elve: ha egy állítás ellentétéről bebizonyítható, hogy ellentmondásra vezet, akkor az eredeti állítás igaz"

Ezzel csak az a bibi, hogy néha nem könnyű definiálni valami ellentétét.

Francekellregisztralni 2014.04.13. 15:02:44

@csakférfi: "Ezért vagyok troll,mivel a gondolkodási séma miatt nem keveredek ellentmondásba.Tehát Ha Freud hazudik akkor ez az egész pszichológia (lélekgyógyászat ) illúzió."

Logikai bukfenc 1.: Freud=/=pszichológia.

Párhuzam:
Az asztrológia az ahol sosem téved vagy cáfolódik meg senki. Az asztronómiában viszont ez többször előfordult. "Érdekesmódon" a második minősül tudománynak mert annak van valami köze a valósághoz.

Folytassam?
süti beállítások módosítása