Pszichorendelés

Újra meg újra hasonló helyzetben találod magad? Szakítsd meg az ördögi kört!

Érdekes kérdések, érthető magyarázatok, hatékony módszerek - Böhönyey Márta és Tóth Melinda pszichológusoktól.

Időpontkérés egyéni, páros vagy csoportos ülésekre:
(a Kosztolányi Dezső tér, a Deák tér és a Nyugati közelében)

Friss topikok

Címkék

18 (1) 1961 (1) abúzus (1) advent (1) agresszió (1) ajándék (1) alapelv (1) áldozat (1) áldozathibáztatás (1) alkalmazkodás (1) asszertív (2) asszertivitás (1) autonómia (1) bántalmazottság (1) barát (2) behódolás (1) betegség (1) bizalmatlanság (1) bizalom (2) boldogság (3) bosszú (1) bukás (1) bulvárpszichológia (1) bűnbak (1) bűnbakképzés (1) büntetés (1) bűntudat (2) cél (4) címkézés (1) claustrophobia (1) coping (1) coping card (1) csalódás (1) csődtömeg (1) csökkentértékűség (1) csőlátás (1) csoport (1) csoportterápia (2) csoport ereje (1) depresszió (1) depriváció (1) dicsekvés (1) Disznó-öböl (1) döntés (1) dopamin (1) egészség (1) egyetemes igazság (1) elégedettség (1) elégtelen önkontroll önfegyelem séma (1) elfogadás (1) elhagyatottság (1) elidegenedés (1) elismerés (1) elismerés hajszolás (1) elkényeztetés (1) elkerülés (1) elkövető (1) elmélet (1) előadás (1) első szerelem (1) elszigeteltség (1) emlék (1) emlékbetörések (1) emlékezet (1) empátia (1) érdem (1) éretlenség (1) erőszak (1) érvek (1) érzelem (1) érzelmi kitörés (1) ész (1) extraverzió (1) fegyelmezetlenség (1) fekete-fehér gondolkodás (1) feldolgozás (1) félelem (3) felelősség (2) feljogosítottság (1) félreértés (1) feniletilamin (1) ferdítés (1) fiatal (1) frenológia (1) frusztráció (1) függés (1) gondolatolvasás (1) gondolkodási csűrcsavar (4) gondoskodás (1) grandiozicitás (1) güzü (1) gyakorlat (14) gyermek (1) gyógyszer (1) gyógyulás (2) hibás (2) hibáztatás (1) hit (1) hitvallás (1) hogyan (1) hogyan döntsünk jól (1) Hufnágel Pisti (1) húsvét (1) identitás (1) ideológia (1) időzítés (1) igazi (1) illúzió (1) imaginció (1) inkompetencia (1) instabilitás (1) introverzió (1) intuíció (1) irányítás (1) ismeretterjesztés (1) jogok (2) jósnő (1) józan szív (1) jutalom (1) kamasz (1) kaméleon (1) kapcsolat (3) karácsony (1) karácsonyfóbia (1) katasztrófa (1) katasztrofizálás (1) kell (1) kellene (1) kell és kellene állítások (1) kémia (1) Kennedy (1) képzelet (1) kezelés (7) kihasználás (1) kihívás (1) királyság (1) kitartás (4) kíváncsiság (1) kivételezés (1) ki ha én nem (1) kliens (1) kognitív terápia (1) kókler (1) komfortzóna (1) kommunikáció (7) kompetencia (1) konfliktuskerülés (1) könyv (1) kör (1) kötelékfóbia (2) kudarc (2) kudarckerülő (1) kudarcraítéltség (1) különbözőség (1) különlegesség (1) lélek (2) lelki egészség (2) linkség (1) lista (1) logikai bakugrás (8) logikai torzítás (8) lúzer (1) magabiztosság (1) magány (1) magunkra vétel (2) megbélyegzés (1) megérdemlem (1) megközdés (1) megküzdés (3) megküzdő viselkedés kártya (1) megoldás (1) megvalósítás (1) megvilágosodás (1) megvonás (1) menőség (1) mérgező (1) miért (1) milyen (1) minőség (1) mintha viselkedés (1) mi lett volna ha (1) módszer (1) motiváció (1) nagymenő (1) nagyzolás (1) nélkülözés (1) nemi erőszak (1) nemi különbségeg (1) nem élhetek nélküle (1) nem mind arany ami fénylik (1) nem szeret (1) nevelés (4) noradrenalin (1) normális (1) olvasás (1) önállóság (1) önállótlanság (1) önbeteljesítő jóslat (2) önbizalom (8) önérvényesítés (1) önfegyelem (1) önfeláldozás (1) önismeret (1) önkifejezés (1) önkontroll (1) önmegvalósítás (2) önsorsrontó (1) optimizmus (2) ördögi kör (4) öröm (1) összefonódottság (1) őszinteség (1) overthinking (1) oxitocin (1) párkapcsolat (5) párterápia (1) példakép (1) pesszimizmus (2) poszttraumás stressz betegség (1) poszt traumás stressz zavar (1) pozitív életszemlélet (1) pozitív gondolkodás (1) pozitív pszichológia (1) probléma (1) pszichiátra (1) pszichológia (50) pszichológus (16) pszichológus naplója (4) PTSD (1) rajongás (1) rák (2) reakció (1) realizmus (1) remény (7) reménytelen eset (1) rémkép (1) rendszer (1) rossz politikai döntés (1) séma (22) sérülékenység (1) sérülés (1) shopaholizmus (1) siker (4) sorozat (1) sors (2) spirál (1) stop (1) szabadság (1) szabad önkifejezés (1) szakítás (1) szégyen (1) szelektív észlelés (1) szélsőség (1) szélsőséges gondolkodás (1) személyiség (1) személyiségfejlődés (1) szerelem (6) szerénység (1) szeret (1) szeretet (6) szétszórtság (1) szexuális zaklatás (1) szexuális zavar (1) szív (1) szociálpszichológia (1) szorongás (1) sztárpszichológus (1) sztereotípia (2) szükséglet (2) szükségletek (1) szülő (2) tanulás (1) tanult leleményesség (1) tanult tehetetlenség (1) társfüggés (1) terápia (2) terápiás mézeshetek (1) terror (1) terroristák (1) terrorizmus (1) test (2) test és lélek (1) teszt (2) teszteredmény (1) tévhit (2) tévhitek (2) tévút (1) tipp (1) típusok (1) titoktartás (1) tortadiagram (1) trauma (2) trükk (1) tudomány (2) tulajdonság (1) túláltalánosítás (2) túlgondolás (1) túlkompenzálás (2) túlszerénység (1) ufó (1) újévi fogadalom (1) újjászületés (1) újra meg újra (1) ünnep (1) utánzás (1) valakivé válni (1) válás (1) valóságpróba (1) változás (1) vazopresszin (1) védelem (1) vége (1) veszély (2) veszélyek (1) veszélyeztetettség (1) vezérsóvárgás (1) videó (1) világ közepe (1) VIP (1) visszaesés (1) viszonyítás (1) vonzalom (3) zaklatás (1) Címkefelhő

Feedek

Az áldozathibáztatás pszichológiája

2014.11.24. 14:07 | pszichorendelés | Szólj hozzá!

NEM, NEM AZ ÁLDOZAT TEHET RÓLA!
DE TEHETÜNK ELLENE!
Mit tegyünk erőszak vagy zaklatás estén

A nemi erőszakról és zaklatásról szakszerűen

Mostanság felkapott téma, és sajnos van miért az legyen,
ám szerencse a szerencsétlenségben, hogy végre elkezdtek beszélni róla, ami az első lépés a probléma kezelése felé. 
Ám a témával foglalkozó sajtótermékek nem mindegyike szakszerű. 

Szomorú tény, hogy a szexuális zaklatás és nemi erőszak megalázó, félelmetes élménye után legtöbbször még AZ ÁLDOZAT IS LEGALÁBB RÉSZBEN MAGÁT OKOLJA, s gyakran egészen feledésbe merül az az ítélkezésünket a józanság felé terelő tény, hogy mindkét cselekedetet az áldozat AKARATA ELLENÉRE követik el. 
Ha az áldozatot hibáztatjuk, kevésbé tudunk úgy fellépni, hogy elhárítsuk a bajt, akár akkor, ha épp támadás ér minket, akár akkor, ha már túlestünk rajta. 


-De miért gondolja bárki, hogy az áldozat a felelős azért, amit elkövettek ellene? 
-Hogyan léphetünk föl hatékonyan, és hogyan dolgozhatjuk föl a traumát? 
töttös kata a fiuk nem sírnak.jpgKép: Töttös Kata
Kezdjük az

egyszerűbbnek TŰNŐ esettel, mikor tisztán látjuk, hogy nemi erőszak történt.
Lehet, hogy fel is vagyunk háborodva, ha ilyenről hallunk. 

Azonban mikor a legnagyobb jó szándékkal megoldási lehetőség után kutatunk, könnyen járhatunk észrevétlenül is tévúton, amivel nem hogy javítanánk, de rontunk a helyzeten. 

Pl. aggódó szülőként javasolhatjuk, hogy gyermekünk ne öltözködjön kihívóan, ne mozduljon ki, legyen visszafogott. 

Ez a jó tanács azonban azon a tévhiten alapul, hogy az áldozaton múlik, hogy bántalmazták. Ez viszont, ahogy kutatásokban is kimutatták, nincs így. Mielőtt ezt kifejtenénk, nézzük meg azt, amiben viszont van rendszer:


MILYEN EMBER A ZAKLATÓ VAGY ERŐSZAKTEVŐ? 


Lehet, hogy erről is vannak tippjeink, de azok sok esetben nem fedik a valóságot.


Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ilyen az elkövető: 


1.) Sokunk fejében az él az erőszakról, hogy a sötét parkban előugrik egy idegen, az áldozatra veti magát, majd elfut. 

Ezzel szemben a felmérések szerint a valóságban nem ez a gyakori, csak az esetek negyedében ismeretlen az elkövető. A szexuális erőszakot többségében barátok, KÖZELI ismerősök, rokon vagy a partner követi el. Az elkövetők nagyrészt FÉRFIAK, ritkán, kb. minden tizedik esetben nők.

2.) Az az elképzelés is téves, hogy az elkövető elmagányosodott valaki, aki máshogy nem jut partnerhez, ezért van “rászorulva” az ilyesféle közeledésre.

A valóság az, hogy sokuknak van partnere, ellenben a zaklató vagy erőszaktevő nem az egyenlőségen alapuló párkapcsolatban érzi jól magát, hanem akkor, ha a másik fölé kerekedhet.

3.) Minthogy a munkahelyi zaklatás sem ritka, fontos megemlítenünk, hogy ugyancsak nem igaz, hogy az elkövető mindenképp műveletlen, és csak rossz anyagi körülmények vagy alacsony beosztásúak közül kerülhet ki.

A valóságban az elkövetők a legkülönbözőbb munkaköröket töltik be.


Valójában ilyen az elkövető:


Ahogy láthatjuk, az elkövetők sok mindenben különbözhetnek, viszont a felmérések szerint vannak olyan TULAJDONSÁGOK, személyiségjegyek, amik jellegzetesen előfordulnak az elkövetőknél. Ezek a következők:

Ami a másokhoz való viszonyulásukat illeti: 

-Mások problémái kapcsán közömbösek, 
-Nem emberként, hanem eszközként kezelik a másik embert
-Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek
-Erőszakosak, durvák a szexben
-Beszédük durva, bántó
-Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával
-És vagy emberi kapcsolat megvonásával zsarolnak

-Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben a közös környezetükben
-GYŐZEDELMESKEDNI IGYEKSZENEK
-Bagatellizálják az erőszakot
-BŰNÖSSÉG ÉRZETÉT KELTIK AZ ÁLDOZATUKBAN 
-ÉS MAGUK IS MEG VANNAK GYŐZŐDVE, HOGY ÁLDOZATUK MEGÉRDEMLI, AMI TÖRTÉNT
-ugyanakkor áldozatként tüntetik fel magukat, hogy igazolják tetteiket

Ami magukat illeti: 

-Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak, nem lehet nekik megfelelni
-Túlérzékenyek, apróságok is intenzív érzelmeket váltanak ki belőlük
-Féltékenyek
-Hisztériás kitöréseik vannak
-Gondolkodásuk korlátolt, rugalmatlan



EZ MÁR ERŐSZAK/ ZAKLATÁS?
ÍGY DÖNTHETED EL, MI MEGY TÚL A HATÁRON: 


Lehet, hogy van, hogy nem egyértelmű, hogy az adott cselekedet már erőszaknak vagy zaklatásnak minősül-e. Támpontokat adunk!

Mi számít zaklatásnak vagy erőszaknak? 
Mi van, ha csak udvarolni akart a másik? 
Végül is az elején még én is akartam, flörtöltem vele, és/vagy belekezdtünk, ez minek számít?

Tetszőleges szexuális aktus erőszaknak minősül (nem csak a behatolás), ha

létrejöttében NEM VOLT EGYETÉRTÉS a partnerek közt, vagy eleve olyan kapcsolatról van szó, ahol az egyetértés kizárt, pl. családon belül.

Zaklatásnak számít 

minden, amiben az egyik fél olyan helyzetbe kényszerül, amely nem egyezik saját akaratával. 

Nem számít enyhítő körülményeknek, ha

“egyébként jó kollegák vagyunk”, 
“csak cseten írogat, de hozzám se nyúl”,
“az elején is akartam, csak aztán megálltam volna”, 
“csak a fenekemre paskolt egy pillanatra, de nem bántott”, 
“csak azért füttyenget és trágárkodik folyton, mert bókolni akar” stb.

Mi több, az sem mond ellent az erőszak tényének, ha az áldozatnak orgazmusa volt.

Az orgazmus testi reakció, előfordul, hogy a testünk akkor is így reagál, ha ez nincs összhangban azzal, ahogy lelkileg viszonyulunk a történtekhez.

A fentiekből tehát kiviláglik, hogy pl. az úgymond kihívóbb öltözködés vagy viselkedés 
1. nem eredményez nagyobb eséllyel erőszakot vagy zaklatást 
2. nem indokolja az erőszakot vagy zaklatást.

Hogy erőszak vagy zaklatás történik-e, az kizárólag az elkövetőn múlik. 
Ez abból is kiderül, hogy míg nincs egy olyan tulajdonság vagy viselkedésegyüttes, ami az áldozatokban közös, addig az elkövetők személyisége nagyon is jól meghatározható.

Az erőszak vagy zaklatás ott kezdődik, hogy azt mondtuk, NEM kérünk az adott viselkedésből. Legyen ez bármikor, bármilyen előzmény után. Akár párkapcsolatban is. 
Ahogy a példaként hozott szülő féltő intelmében is benne van burkoltan, hogy a kihívónak gondolt áldozat a felelős, úgy utólag is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy legalább részben az áldozat hibája, az ami történt vele, nyilván tehetett valamit, amiért erőszak, vagy zaklatás célpontjává vált. 

Nemigen van olyan szülő aki azért mondaná ezt, mert rosszat akar a gyerekének. Miért teszünk ilyet mégis? 


MIÉRT HIBÁZTATJUK AZ ÁLDOZATOT 
AVAGY
AZ IGAZSÁGOS VILÁGBA VETETT HIT


A jelenség forrása egy nagyon is hasznos, a túlélésünket szolgáló jellemzőnk: jobban tudunk úgy működni, ha a világot egy igazságos helynek látjuk, ahol rossz dolog csak azzal történik, aki bármi módon rászolgált, de legalábbis azzal, hogy elővigyázatlan volt. Így mikor körültekintően járunk el, nyugodtak lehetünk, hogy semmi rosszba nem futunk bele. 

A valóság azonban nem mindig ez. 
Vétlenül is belefuthatunk olyanokba, akik áldozatukul választanak. 

Most lehet, hogy sokan felhördülnek, hogy azt akarjuk-e mondani, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk. Erről szó sincs. 
Tenni tudunk. Csak nem úgy, mint eddig sokan gondolhattuk...

Arról, hogy milyen nyakatekert logika mentén vagyunk hajlamosak az áldozatot bűnösnek gondolni anélkül, hogy észrevennénk ezt, ide kattintva olvashatsz


MIT TEHETÜNK ERŐSZAK VAGY ZAKLATÁS ELLEN? 

Zaklatás estén fontos, hogy egyértelműen, határozottan (szemébe nézve, komoly arccal) mondjuk el, hogy amit tesz (nevezzük meg, hogy mit tesz pontosan), az nekünk rossz, és szólítsuk fel zaklatónkat, hogy azonnal hagyja abba, amit csinál!

Minél lényegretörőbben, tompítások nélkül fogalmazzunk, és ne hagyjuk eltérni a tárgytól.
Ha félrebeszél, nyugodtan ismételjük meg a mondókánkat szó szerint többször is (ez nagyon hatékony az agresszió kezelésében).
Ha mindez hatástalan marad, jelentsük ki, hogy ez már szexuális zaklatás, és jogi útra tereljük az ügyet, ha nem tartja tiszteletben kérésünket.

Akkor is tartsuk észben, hogy nem nekünk van szégyelni valónk, ha pl. tömegközlekedésen a nemi szervét mutogatja, vagy hozzánk dörgölődzik, és bátra fennhangon szólítsuk fel ennek abbahagyására, a fentiek szerint, így ő szégyenül meg, ahelyett, hogy mi tennénk. 



Ha már megtörtént a baj... 

A TRAUMA HATÁSAI



Közvetlenül a trauma után az alábbiakat tapasztalhatjuk:



-erős érzelmi kitörések, szorongás
-úgy tehetünk, mintha mi sem történt volna
-vagy épp ellenkezőleg, folyamatosan az elszenvedett traumáról beszélhetünk, 
-“lebénulhatunk”, a mindennapi feladatok is problémát jelenthetnek



Ha nem dolgozzuk fel, a traumának hosszútávú hatásai lesznek: 



-akaratlanul emlékképek villanhatnak be a traumáról, 
-nehezünkre eshet bármi másra koncentrálni 
-szexuális és párkapcsolati problémák jelentkezhetnek 
-elzárkózhatunk a barátainktól, családtagjainktól, eltávolodhatunk a megszokott helyeinktől, igyekezve az emlékeket kitörölni 
-rémálmok vagy álmatlanság gyötörhet, 
-evés közben hányinger törhet ránk, 
-haragot, tehetetlenséget érezhetünk 
-depresszió, fóbiák, állandó szorongás gyötörhet, melynek nem találjuk az okát, esetleg gyors hangulatváltozásokat tapasztalhatunk

Ha orgazmust élnénk át az erőszak alatt, az ha lehet még pont az amúgy is rossz helyzeten: 

Testi, lelki fájdalommal jár:az áldozat fájdalmat érezhet utána a hasában, szégyellheti magát, gyűlölheti a testét.
Az orgazmus és a szégyen, az öröm és a kín összekapcsolódhat az áldozat fejében, ezzel hosszútávon is akadályát képezve a kielégítő nemi életnek.
A tettes mindenképp- orgazmust eredményezve vagy behatolás és dulakodás híján is- BŰNT követ el, ha nem egyezik a szándéka az áldozatéval, aki ennek hatására nagy valószínűséggel traumát él át, annak minden jövőbeli következményével.


HOGYAN DOLGOZHATJUK FEL A TÖRTÉNTEKET?



Minél korábban fordulunk pszichológushoz a trauma után, annál több hosszútávú problémát spórolunk meg magunknak. Miben segíthet a szakember?



Végre kiadhatjuk magunkból, amit szégyellünk mert a szakember köteles megtartani a titkunk



Erőszak után gyakori, hogy az áldozat szégyelli magát, vagy nem akarja terhelni a környezetét, ezért fontos, hogy a teljes elszigetelődés helyett legalább a szakember segítségét igénybe vegye.
Már önmagában is jó érzés megtapasztalni, hogy valaki meghallgat, együtt érez, nem tart felelősnek, pláne, hogy segítségével a kiutat is megtalálhatjuk problémáinkból, és feldolgozhatjuk a történteket.


A pszichológus segít, hogy tüneteinket rontó elszigeteltségünket megszüntessük 



A szakember segít felkészülni, hogy támogatásra és megértésre képes szeretteinknek is elmondjuk, mit éltünk és élünk át.
Ennek hála megtapasztalhatjuk, hogy sokan megértenek, együtt éreznek, támogatni szeretnének. Így emberi kapcsolataink is mélyülnek, és elszigeteltségünk is csökken.



A pszichológus segít, hogy a traumával látszólag össze nem függő tüneteink valós eredetét felkutassuk


A pszichológus el tudja mondani, hogy milyen tünetek várhatóak egy ilyen trauma után, mik azok a tipikus hatások, melyekkel egy elszenvedett szexuális erőszak jár. Ez pedig nagy segítség lehet abban, hogy tudjuk hova tenni a problémáinkat, és
pl. ahelyett, hogy levonnánk a konklúziót, hogy az élet minden területén csődtömegek vagyunk, és csak rossz fog velünk történni, megértsük, hogy amit tapasztalunk, az logikus folyománya a történteknek, ezáltal értsük, hogy mi a baj, és kulcsot kapjunk a kezünkbe, hogy problémáink közös gyökerét szakemberi segítséggel kezelni tudjuk.


Az önértékelés helyreállítása


A szexuális erőszakot elszenvedők gyakran szégyellik magukat, önbecsülésük csökken az események hatására. A beszélgetések során megtanulhatjuk “JÓZAN” fejjel látni a történteket: Ha egy barátunkkal történt volna, elítélnénk őt? Rólunk árulkodik vagy az elkövetőről, hogy ez történt? stb.


A pszichológus segít, hogy reálisan lássuk a szerepünket az események alakulásában 



Sokan úgy érzik, hogy viselkedésükkel ők idézték elő az eseményeket. A közös munkának az is célja, hogy tisztázzuk és megértsük, bármit csináltunk is, bárhogyan viselkedtünk is, ha netán flörtöltünk is, vagy egy ideig mi is akartuk a szexuális együttlétet, 

NINCS OLYAN, AMI FELJOGOSÍTANA SZEXUÁLIS ERŐSZAKRA! 

Onnantól, hogy valamire nemet mondunk (bármilyen ponton és bármilyen előzmények után), a másik félnek kötelessége (lenne) ezt tiszteletben tartani.


A pszichológus segít, hogy a trauma által behatárolt figyelmünket kitágítsuk és így az emlékeinket el tudjuk helyezni a megfelelő és viszonylag megnyugtató "polcokon"



A traumák kezelésének általános elveiről (pl. az emlékbetörések kezelését), ide kattintva olvashatsz.


A szexuális zavarok kezeléséről ide kattintva találsz további információt.


Nem az vagy, ami történt veled!
Kérj segítséget!
A csatolt videóban: ide kattintva pszichológusunk, Böhönyey Márta beszél e cselekmények lelki vonatkozásairól

 

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichorendeles.blog.hu/api/trackback/id/tr486927511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: videó bűntudat trauma pszichológus erőszak szexuális zavar pszichológia nemi erőszak áldozat feldolgozás szexuális zaklatás zaklatás áldozathibáztatás elkövető magunkra vétel poszttraumás stressz betegség emlékbetörések
süti beállítások módosítása