Hogyan döntsünk jól?
A vak is látja, hogy hülyeség, mégis hogy dönthettek így?
Még akkor is lehet rossz egy döntés, ha azt a legnagyobb jó szándékkal, ráadásul hozzáértő személyek hozzák meg.
A jelenséget akkor kezdték el kutatni a társas jelenségek magyarázatára szakosodott szociálpszichológusok, mikor csúfosan megbukott a Disznó-öbölbéli hadművelet 1961-ben, melyet Kennedy és szakértői testülete fundált ki.
Több szem többet lát?
Nem feltétlen!
A ROSSZ POLITIKAI DÖNTÉS RECEPTJE:
- Végy egy nagyon összetartó csoportot, ahol csak egyfélét lehet gondolni,
- egy domináns vezetőt, aki mindenkinél hamarabb határozott állást foglal,
- intézd el, hogy a csoporttagok ne beszéljenek másokkal, akik olyan információkat adnának, ami a csoportot elbizonytalanítaná döntésében,
- hagyd, hogy egyes csoporttagok cenzúrázzák más csoporttagok ellenvéleményét,
- Bónusz: helyezd őket nagy nyomás alá, hogy biztos legyen a “siker”!
Tádám: kész a baj!
Ezzel szemben,
HA AZT AKAROD, HOGY MEGFONTOLT, JÓ DÖNTÉS SZÜLESSEN:
A legfontosabb a kritikus szellem bátorítása,
azaz lehessen ellenvéleményeket megfogalmazni anélkül, hogy az negatív következményekkel járna!
Ennek érdekében
- A vezető maradjon pártatlan, és ne foglaljon állást, csak a végén!
- Bontsuk a csoportot alcsoportokra!
- Kérjünk fel egy vagy több csoporttagot ördög ügyvédjének, aki mindent megkérdőjelez, negatív következményekre is figyelmeztet, így akadályozza meg, hogy homokba dugjuk a fejünk!
- Alkalmazzunk külső szemlélőket, akik friss szemmel, elköteleződés nélkül hozhatnak be eddig számításba nem vett szempontokat!
MIELŐTT MEGNYUGODNÁNK,
hogy ilyesmivel csak a politikusoknak lehet baja, hasonló elv alapján rohanhatunk mi is a vesztünkbe, ha csak az összetartó baráti társaságunk véleményére adunk életünk fontos döntéseinek meghozatalánál.
“Mindenki ugyanazt javasolta, megtettem, mégsem vált be!”- Nem ritkán találjuk magunkat hasonló helyzetben.
A baráti társaságok könnyen lehet, hogy a Disznó- öblös verzióra hasonlítanak, még ha enyhébb formában is.
- Mindenkinek érdeke az összetartás, ezért még a legrenitensebb tag sem mindig kockáztatja, hogy kilógjon.
- Arról nem beszélve, hogy sokszor barátainkat egy kaptafára válogatjuk, még ha látszatra különböznek is.
Ahogy a párválasztásába belejátszik, hogy milyen sémákkal rendelkezünk,
Mindennek az lehet a következménye, hogy barátainktól is azt halljuk, amit hallani akarunk, pontosabban, amit a fejükben élő prekoncepciók diktálnak nekünk.
Sőt, a baráti kupaktanács még szélsőségesebben képviselheti az eredetileg megpedzett álláspontot, hiszen az összetartozás jóval fontosabb, mint hogy tisztán lássunk.
HOGYAN HOZHATUNK MEGALAPOZOTT DÖNTÉSEKET?
Amennyiben még úgy is minduntalan ugyanabban a csávában találjuk magunkat, hogy a barátaink véleményét kikértük, hasznunkra válhat, ha egy objektív közeget keresünk föl az ördögi körök megszakítása érdekében.
A pszichológusok által vezetett csoportok olyan közeget biztosítanak, mely ideális a megfontolt, valódi szükségleteink betöltését szolgáló döntések meghozatalához.
Miért?:
- A csoportvezetők pártatlanok, nem diktálják le a helyes utat, hanem segítenek abban, hogy minden lehetséges szempontot belekalkuláljunk a döntésünkbe, ne szubjektív benyomásainkra, hanem a tényekre és a valós szükségeinkre hallgassunk.
- A csoport tagjai, mivel nem szimpátia alapján válogatjuk össze, mint a barátainkat, hanem véletlenszerűen “dobja őket a gép”, sokféle külső szempontot képviselnek,
és mivel a csoport a vélemények különbözősége ellenére is együtt marad, senki sem motivált csak azért elhallgatni bármit, hogy ki ne essen a pikszisből.
- Mindennek tetejében a csoportban olyasfajta őszinte, nyílt, egyúttal a másik érzéseit tiszteletben tartó kommunikáció folyik, ami lehetővé teszi, hogy egymás szempontjaitól ne megvédeni akarjuk magunkat, hanem a saját hasznunkra fordíthassuk azokat.
Írta: Böhönyey Márta és Tóth Melinda
